Test

Amely előttem áll.

 Csodálatos, leírhatatlan.

 Csak elképzelni tudom, hogy milyen gyönyörű.

 És, itt áll, és láthatom.

 Tán e testet meg is foghatom.

 De, csak finoman, hogy meg ne karcoljam.

 Sebet, nem szeretnék ejteni.

 Mert akkor a szívem fog vérezni.

 Inkább magamhoz finoman ölelem.

 Hogy érezzen minden rezgésemet.

 Kegyednek, teste bársonyos.

 Engedi, hogy kicsit szeressem,

 hogy e testet ölembe vegyem.

 És messzire vigyem, ahol csak ketten lehetnénk.

 Ahol, Kegyednek a vágyaimat kifejezhetem,

 mert e testet nagyon, de nagyon szeretem.

Vártam

Vártam, de nem jött.

Pedig megbeszéltük.

Elhatároztuk, hogy találkozunk.

S, nem jött.

Ott álltam, a tópart szélén.

Víz finoman hullámzott.

Csónak önmagában ringatózott.

Minket várt, hogy elvigyen.

De, nem volt sehol.

Egyszer csak!

Sajnos nem Kegyed volt a sűrű ködben.

Így, hát haza mentem.

Sajnálom, hogy nem jött el.

Szépet adtam volna.

Szerelmet, a sötét éjszakába.

Vártam!

Érd. 2016. július 19.

Csak egy szó

Kegyed fölém hajolt.

Egy szót mondott.

Egy szó, ami Minket összeköt.

Egy szó, ami kettőnkről szól.

Egy szó, ami nélkül nehezebb élni.

Egy szó, ami egymáshoz köt.

 Csak egy szót mondott.

E szó, szeretlek.

Érd. 2016. július 7.

Soha

Soha, ne feled el, hogy ki vagy!

Emelt fővel végezd a munkádat,

mert becsületet fontosabb, mint

az anyagiak.

De, ebből élünk.

Ezt mondott, tudom, a válaszom.

De, ha lehajtott fejjel dolgozol,

akkor semmi vagy.

Megadott magad.

Soha, ne feled el, hogy kivagy.

Emelt fővel végezd a munkádat.