Kegyed mellett

Kisasszony, Ön elragadóan csinos.

Higgye el nekem, sejti, hogy Kegyedért sebes a szívem.

Ha, nem sejti, jöjjön, s érezze, hogy hevesebben dobog, ha Kegyedet látom.

Tegye kicsi, finom kecses kezét a mellkasomra, de vigyázzon, hogy a szívem ki ne ugorjon belőle.

Erősen nyomja vissza, s közben a szerelem italát finoman kortyolgassa.

Most hová, megy?

Elhagy!

Hisz szilaj lova, még ki van kötve.

Hallja, hogy hívja.

Megkérdem, kis Kegyedet, hogy Önnel én, is mehetek?

Ígérem, hogy vigyázok, s ha kell, egy árva szót sem szólok.

Boldog vagyok, ha, Kisasszony mellet lehetek.

Ugye, Önnel mehetek, kérem, engedje meg.

Találkozni újra Veled

Mesze vagy, s egyre közeledsz.

Meg várlak, hogy felém gyere.

Élmény Téged nézni, kellemes.

Még mindig szép tiszta a tekinted, csillog a kék szemed.

Jön felém egy csinos, kellemes Nő.

Akit régen szerettem, és a mai napig Őt, el nem feledem.

Pár pillanat volt az egész, visszajöttek a kellemes emlékek.

Pár perc, kedves szó, mosolygó arc, fiatalos tekintet, amíg élek Téged soha el nem feledlek.

Távoztál, hisz siettél, utunk már nem egy felé megy.

Rájöttem, hogy újra találkozni kellene Veled.

Karjában

Anyád karjában kisded voltál.

Teanégerként táncot roptál.

Felnőttként társat választottál.

S, most!

Ülsz a szigeten egy korhad fa hengeren.

Kezed arcodba temetve nézed a háborgó tengert, s azon morfondírozol, hogy hol a fegyvered.

Egedül vagy, és éhes.

Még nincs ételed.

Egyszer csak a tengeren feltűnik egy hajó, feléd tart.

Szépet hoz neked, elhozza a szerelmet.

Egy, kellemes, csinos leányt, aki a távolból Rád talált.

Igaz, nincs élelmet, de van egy hű szerelmed.

Most az Ő karjában ringatózol, és már nem is gondolkozol.

Most már Őt nézed, és élvezed Vele az együttlétet.

A szigeten, csak Ti ketten.

Most itt vagyok

Most itt vagyok

Ázva, fázva, itt vagyok.

Senki se szól hozzám, nincs fedelem, se ételem.

Fázok, rezgetek, mint egy kivert kutya szenvedek.

Állok az ablakod előtt, fel, felnézek, hogy észreveszel e.

Múltkor, még beengedtél, s velem kenyeret, és sajtot ettél.

Most itt vagyok, és várj egy hívó szóra, hogy gyere be, és ülj le a kanapéra.

Várj, rögtön jövök, neked vacsorát főzők.

De, most e hang nem szólal meg, így hívó szavát nem értem meg.

Fülelek, de semmit nem hallok, így kis idő múlva tovább állok.

Nálad jártam, de hiába, írtam neked egy pár sort az ablakod előtt lévő deszkára.

Ha, lejössz, olvasd, elkérlek.

Szöveg:

„Nálad jártam, szerettem volna megfogni selymes, pici kezed, mosolygós szemeidbe belenézni, de, ezt most nem engedted. Téged soha nem feledlek.”

Ez történt Velem

Elmesélném, röviden.
Valamikor réges - régen 1954 ben megszülettem.
Jó, deák voltam, sok iskolát
ki is jártam.
Jött egyszer egy sereg, régen volt
a Magyar Néphadsereg.
Egy Csinos lányt megismertem,
majd 35 éve feleségül vettem.
Két szép gyermeket ajándékozott meg az Élet,
s most Velünk Boldogan élnek.

Szép álmok

Aludtál mellettem Kedvesem.

Édes álmodat őriztem csendesen.

Vigyáztam Rád, hozzád nem érhetet senki sem.

Boldogság szigetén álmodjál szépeket, s tölts el kellemes perceket.

Velem.

Álmod, csodálatos lesz, amit kívánsz, az meglesz.

Szerelmet, adok néked cserébe, egy Csodálatos Nő testét kapom testemre.

Ott a szerelmünk összeforr, ilyenkor nem számít a kor.

Csak álmodjál szépeket.

De, ha felébredsz, akkor megvalósítjuk az álmodat, kellemesen, s csendesen.

Ígérem Neked.