Szemüveg

Te látsz?

Nem, csak téged.

Miért?

Mert nem látok messzire.

Csak, közelre.

Téged látlak.

Szép vagy, szép az a két gyöngy az oldaladon.

Szép e szemed is.

Nézd, ott jön!

Mi?

Nem látom, csak téged!

Én, látom, ott jön, és közelebb jön felénk.

Jó, neked.

Miért?

Mert, te messzire látsz.

Én, csak közelre.

Csak téged látlak, nézem szépségedet,

csillogásodat, egyszerűségedet.

Szép vagy.

Most, miért vagy sötét?

Mert jön a fény, akkor sötét leszek.

Így, is szép vagy, tetszel nekem.

Egyesüljünk, beléd olvadok.

Azt, hogy csináljuk?

Én leszek alul, és te leszel felül.

S, akkor mindig velem leszel, én meg veled.

Egy keretben együtt leszünk, örökre csak veled.

Szeretem

Szeretem vagy mégis nem?

Nem tudom, hogy mi lehet, de valami van.

Fura, hogy most ezt írom, de a helyzet változatlan.

Szinte minden nap látom.

Itt van előttem, és látom.

Nekem háttal megy, s nem esik el.

Vigyázz magára, mert tudja, hogy figyelem.

Pedig messze vagyunk egymástól.

De, mégis látom.

Mosolygós arcát, csodálatos alakját látom.

Ha, nem akkor emlékemben él.

Körülvesz, és követ engem.

Távolság csak azt eredményezi,

hogy jobban nőjön a vágy.

Elkápráztató, szépsége.

Csodás alakja, szép teste, csábos mosolya.

Gyönyörű.

Ez, szerelem?

Igen, szerelem!

Plátói szerelem

Igen, plátói, mert féltik.

Szigorúan őrzik, mert gyönyörű.

Angyalok lépéseit követik.

Vigyáznak Rá!

Elérhetetlen, de így is szeretem.

S, látom mindennap, mert velem van.

Mert Ő, az enyém!

Az egyetlen NŐ, a Kedvesem!