Kezed a vállához ér

A stégen ketten vagytok, a víz tükrét nézitek.
Szemeteket kicsit behunytátok,
s gondolatban bolondságot csináltok.
Finoman kezed a lány felé helyezed,
haját kissé megigazított, picit megemeled,
majd kezed a hajjá alá teszed,
lágyan arrébb csúsztatott,
majd a kecses vállát érinted.
Most a szívedről egy nagy kő leesett.
Lassan a fejét kissé elfordított,
csillogó szemébe nézel.
Orcájára mosolyt varázsolsz.
Szád, most a lány szájára vár.
Lassan, finoman magad felé húzott,
és eljött a varázslatos pillanat,
hogy a Lányt megcsókolod.

Most nézed, hogy milyen gyönyörű,
Még a Hold is rátok mosolyog,
Hisz most már ő is tudja, hogy boldogok vagytok.
Stégről lenéztek.
A víz tükrében a Lány vállán a kezed.
Fogod, el nem, ereszted, mert szereted